Keringési rendszer motorja: A SZÍV
Virtuális kardiológiai labor: LINK
Elhelyezkedése, feladata, felépítése
Rajzolj! A szív részei
A RAJZHOZ: Nézzük meg hozzá a képet, ha kimaradt volna valami!
Gyakorlom a szív részeit
Megy ez nekem gyorsabban is, megmutatom!
 |
 |
Véráramlás iránya
Tanulmányozd az ábrát! Majd mutasd be a véráramlás irányát, az egyirányú áramlást biztosító egységeket és nevezd meg a külső és belső gázcsere területeit! :)
Szívhangok
A szív működsés, a szívciklus
Tanulmányozzuk a következő ábra alapján a szívciklus fázisait!
Szívműködés vizsgálata
Pulzus és perctérfogat
- Hányszor húzódik össze a szív percenként? Mennyi vért juttat ki egy összehúzódás?
- Szimpatikus idegrendszeri hatásra (izgalom) a frekvencia fokozódik = tachycardia > szapora szívverés
- Paraszimpatikus hatásra csökken (< 60/perc) = bradycardia DE!! ha nagyon lecsökken az betegségre utal!!
EKG = Elektrokardiogram
a szív elektromos tevékenységének mérése, időbeli ábrázolása
Magasabb szinten, fanatikusoknak: VIDEÓ!
|
A P hullám normális esetben pozitív, amplitudója 1,5-2 mm. A P- hullám az ingerület pitvari terjedésének (a pitvarizomzat depolarizációjának) felel meg. A P hullám kezdetétől a Q hullám kezdetéig tartó idő az ún. átvezetési idő: 0,12-0,20 s. A QRS- komplexus kis negatív irányú Q- hullámból, magas pozitív R- hullámból és negatív S- hullámból áll. Időtartama: 0,08 s. Ez idő alatt megy végbe a kamra teljes depolarizációja, a kamrai izomzat összehúzódása. Q hullámot nem mindig észlelünk (a szemölcsizmok aktiválódása). R- hullám a kamra fő tömegének ingerületbe jutását jelenti, átlagos amplitúdója: 10 mm. A QRS- komplexust egy izoelektromos ST- szakasz követ, mely a kamrák repolarizációs szakasza, majd pozitív T- hullámba megy át. A T- hullám a kamraizomzat repolarizációjának a kezdetét jelenti. A sportolóknál a normálistól eltérő EKG- t kaphatunk, mely a lassúbb nyugalmi szívműködéssel és a bal kamra megnövekedett térfogatával függ össze. A lassúbb szívműködés módosítja az EKG görbe szakaszainak az időtartamát és azok arányát. Terhelés hatására helyreáll a normális EKG görbe. |
 |
Akciós potenciál
Részeletesen az idegrendszernél!!!
Amíg a vázizom és az idegsejtek esetében a nyugalmi potenciál néhány ezredmásodperc, a szívizomsejtek esetében százszor annyi idő alatt áll helyre. A szívizomra jellemző membránpotenciál-változás bonyolult lefutása a különféle típusú ioncsatornák tevékenységének eredőjeként alakul ki. Amíg a K+ ioncsatornák különféle típusain a sejtből kifelé (fölfelé mutató nyíl) folynak az ionáramok (IK1, Ito, IKur és IK), a Na+ és a Ca2+ ioncsatornákon a sejtekbe (lefelé mutató nyíl) áramlanak az ionok (INa és ICa).
A nyugalomban lévő szívizomsejtek sejthártyájában a feszültségszabályozott K+-és Na+-csatornák zárva vannak. A szomszédos szívizomsejtek, vagy a szív speciális ingerületvezető rendszere felől érkező "utasítás" hatására a Na+-csatornák kinyílnak, és Na+-ionok áramlanak be a sejtbe (INa, 2. ábra), ami következtében a membránpotenciál értéke hirtelen lecsökken, depolarizáció történik. A legtöbb szívizomsejtben vannak ún. átmeneti K+-csatornák, melyek szintén feszültségszabályozottak. A depolarizáció hatására az átmeneti K+-csatornák kinyílnak, és rajtuk keresztül K+-ionok szöknek ki a sejtből (Ito, 2. ábra), és mivel a sejthártya belső oldalán csökken a pozitív töltések száma, a membránpotenciál értéke növekszik, gyors repolarizáció következik be. A gyors átmeneti repolarizációt az ún. platófázis követi. A platófázisban a membránpotenciál értéke hosszú ideig csak lassan növekszik. A tipikusan a szívizomsejtekre jellemző platófázis azonban csak látszólag eseménytelen. Közben nagy mennyiségű Ca2+ áramlik be a sejtbe a feszültségszabályozott Ca2+-csatornákon keresztül (ICa, 2. ábra), és K+-ionok áramlanak ki a sejtből az ún. késleltetett K+-csatornákon át (IK, 2. ábra). A befelé és a kifelé irányuló ionáramok között fennálló egyensúly miatt a membránpotenciál értéke a platófázis folyamán csak kismértékben változik. A platófázis akkor ér véget, amikor bár a Ca2+-csatornák bezáródnak, ám a késleltetett és az állandó K+-csatornákon keresztül további K+-ionok távoznak a sejtből (IK és IK1, 2. ábra). A folyamat nyomán a membránpotenciál értéke folyamatosan növekszik, a sejt repolarizálódik. Sőt a repolarizációt követően a membránpotenciál egy rövid időre meg is haladja a nyugalmi potenciál értékét, amely állapotot hiperpolarizációnak nevezzük. A nyugalmi állapotra jellemző ioneloszlást végül a Na+/Ca2+-, illetve a Na+/K+-pumpák állítják helyre.
Érdekességek
Két szív egy mellkasban: videó
Gondoltad? Akinek műszíve van, annak nincs pulzusa! Cikk itt olvasható
Szívtranszplantáció: hány km-t utazhat egy szív, ki lehet szervdonor, és néhány szívtranszplantált szívbe markoló története: cikk ITT olvasható, és egy nem vidám vidi itt látható (erős gyomor, erős idegek, kell hozzá!)
Esszé feladat
- Mutassa be a vérlemezkék képződési helyét és jellemző számát a vérben!
- Ismertess a véralvadás kiváltó okát, folyamatát! Térjen ki egyes véralvadási faktorokra is!
- Mutassa be a szív helyét, szövettani felépítését, ingerületképző-és vezető rendszerét!
- Melyek a szívbillentyűk típusai, feladatai, elhelyezkedési jellemzőik
- A szívfrekvencia és a verőtérfogat ismeretében számítsa ki a szív perctérfogatát!
