Ismétlés
I. OLVASÓS - VIDEÓS
Önfenntartással kapcsolatos viselkedés
A) Tájékozódás: az állat saját térbeli helyének illetve helyzetének érzékelése
Rajzold le Magyarország térképét! Nevezd meg rajta az első öt helyet, ami egyből eszedbe jut!
Rajzold le az iskola alaprajzát, az ide vezető útat, útvonaltervet, ahogy eljutsz ide reggelente!
- Passzív tájékozódás: tereptárgyakkal: Avagy a méhfarkas esete
A megfigyeléssel töltött napok eredményeként a méhfarkasok viselkedésének mind több apró mozzanatát vettük észre. Valaha, az egyetemen azt tanultam, hogy a föld alatt fészkelő magányos darazsak a bejárat közvetlen közelében elhelyezkedő tereptárgyakat (fűcsomókat, kavicsokat stb.) figyelik meg, és a memóriájukban rögzült összkép alapján találnak később vissza a fészekhez. Nikolaas Tinbergen holland etológus a múlt században éppen méhfarkasokkal végzett ez irányú kísérleteket; azt tapasztalta, hogy ha a viszonyítási pontokat – ugyanabban az elrendezésben, ahogyan a fészek körül eredetileg voltak – pár méterrel odébb helyezi, a megtévesztett darázs az új helyen fogja keresni fészke bejáratát, és a költőjárathoz már képtelen lesz visszatalálni. Vidi
Kiderült, hogy a valóság – mint oly sokszor a természetben – az elgondoltnál sokkal bonyolultabb! Hiába rakta Milán a méhfarkasfészek bejáratához jókora makroobjektívvel fölszerelt gépét, hiába fektetett le a homokba vakuzsinórt, hiába pöckölte odébb a képbe zavaróan belógó száraz ágacskát, darazsunk újra meg újra, csalhatatlanul hazatalált.
Amikor elindult vadászni, fokozatosan táguló spirálvonal mentén emelkedett – így nem csak a fészek közvetlen környékét, de lényegében az egész udvart „lefényképezte” magának. Vas Zoltán elmagyarázta a lényeget: „Tájékozódó, spirálvonalú repülése közben a darázs rögzíti memóriájában a fészke azonosításához támpontot adó közelebbi és távolabbi tereptárgyak helyzetét, és ezeket együtt használja a tájékozódásban. Tinbergen kísérletei nyílt terepen zajlottak, ahol kevesebb tájékozódási pont kínálkozott, így könnyebben át lehetett ejteni a méhfarkast egy-egy feltűnő tereptárgy áthelyezésével. A fotózás házfalak által közrefogott helyszíne viszont aránylag zárt, strukturáltabb terep, ezért minden átrendezés után maradt elég viszonyítási pont ahhoz, hogy a méhfarkasok megtalálhassák a fészküket.” Forrás
- AKTÍV tájékozódás: Az állat a maga álta kiváltott jelzések segítségével tájékozódik
B) Komfortmozgás: dagonyászás, pihenés, vakarózás
Megnézem, a dagonyászó elefántokat!
C) Táplálkozási magatartás > zsákmányszerzés
- Dögkeselyű eszközkészlete: Megnézem a dögkeselyű kővel töri fel a strucctojást!
- Csimpánz eszközhasználata táplálékszerzés esetén: Kívi vagyok!
- Kő kövön nem marad! Avagy a tengeri vidra ügyesen használja villaként a követ! Megnézem!
Oroszország a legendás bundáért szállta meg Alaszkát – „Cárnők vágya, prémvadászok álma, szűcsmesterek fehérhollója” írta Széchenyi a tengeri vidra prémről. Az író statisztikákat is látott a vadászat mértékéről, hiszen így folytatta: „Hivatalos feljegyzések szerint 1820-ban húszezer bőr került piacra. 1875-ban csupán hétezer, 1891-ban pedig háromezer s a huszadik század legelején már csak alig egy-kétszáz. Németországban a világháború előtt (az I. háború előtt) 10.000 márkát fizettek egyetlen „Kamtschatkabiber” bőrért!” 1935-ben tehát úgy tűnt, hogy a tengeri valóban a kihalás szélére sodródott. Forrás
- A Galapoagosi harkálypinty kaktusztüskét használ a rovarok megszerzéséhez! WOW!
D) Menekülési, védekező magatartás: válasz a ragadozó támadó magatartására
II. VÁZLATOLÓS
Készítsd el az olvasottak alapján a vázlatot, FONTOS!!! csak a 15. összefoglaló diát írd le!!!! VÁZLAT
